Sárgabarackos lepény
Itt a nyár és bár az időjárás idén nem kedvezett a hazai sárgabaracknak, azért elvétve mégis találtam a fáinkon néhány szem szép érett gyümölcsöt, amit ezúttal egy lepényhez használtam fel a lányom legnagyobb örömére...

Hozzávalók:
- 350 g liszt
- 1.5 dkg friss élesztő
- 8 dkg cukor
- 1.5 dl tej
- 5 dkg vaj (olvasztott)
- 1 csipet só
- 1 db közepes tojás
- 2-3 evőkanál sárgabaracklekvár
- 2 csomag vaníliás cukor
- 1 kávéskanál fahéj
- 0.6 kg érett sárgabarack

Elkészítés:
1. A tejet meglangyosítjuk (ne legyen túl forró, mert akkor nem fut fel az élesztő), hozzáadunk a cukorból 1 evőkanálnyit és beletesszük az élesztőt. Pár percre félretesszük, amíg felfut.
2. A lisztet, a maradék cukrot, a csipet sót és a tojást egy keverőtálba tesszük. A vajat megolvasztjuk és azt is a lisztes keverékhez adjuk.
3. Miután az élesztő felfutott hozzáadjuk a lisztes keverékhez és konyhai robotgép dagasztó karjával vagy kézzel összedolgozzuk a tésztát alaposan, jó hólyagosra. Ha a tészta kész kevés lisztet szórunk egy tálba és a tésztagombócot rátesszük, a tetejét szintén pici liszttel megszórjuk és kelesztőtálban vagy letakarva egy vászonkendővel szobahőmérsékleten kb. 1 órán keresztül kelesztjük.
4. Egy nagy tepsit (nálam 40 cm x 28 cm) kibélelünk sütőpapírral és a kezünkkel kinyújtjuk benne a tésztát 1 cm vastagsagúra. Hagyjuk még egyszer kelni nagyjából 20 percet.
5. A sárgabarackokat közben megmossuk, leszárítjuk és negyedekbe vágjuk. A vaníliás cukrot összekeverjük egy tálban a fahéjjal.
6. A 20 perces pihentetés elteltével a megkelt tésztát megkenjük 2-3 evőkanál lekvárral (nálam házi készítésű), rátesszük a sárgabarackokat és a tetejét megszórjuk a fahéjjas cukorral.
7. 180 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső sütés) süssük a lepényt 45-50 percen keresztül.
Jegyzet: A bátrabbak, illetve akiknek nem extra válogatós a családjuk a barackra tehetnek egy kis apróra vágott rozmaringot, ízben nagyon jól illik a sárgabarackhoz...

Végeredmény:
A lepény a elkészülést követő 1 órán belül elfogyott...Igaz ma 6 gyerek volt a vendégünk... A lányom hozzáfűznivalója pedig annyi volt, hogy anya ugye máskor is sütsz még ilyet. Ezért is készült ez a blog, mert mindig elfelejtem mit és hogyan sütök...:)